 |
| fotó: SomaFotó |
 |
| fotó: Káldi Tomi |
Pályabejárás és a lehető leghűvösebb hely keresése volt a következő feladatunk. De ugye ez hőségriadó idején nem könnyű feladat. Fél 3-kor kezdődött az időfutam, ami alapján kvalifikáltuk magunkat a döntőkbe. A 35 fős mezőnyből a 10. legjobb időt sikerült futnom. A pálya egy igazi sprintverseny volt, csupán egy helyen kellett észnél lenni, az pedig a lépcsősor eleje. Egy padka volt a lépcsők előtt, amit ha beugrottunk, akkor pont a lépcsősor közepére
Az első döntőből könnyedén jutottam tovább a legjobb 16 közé. Itt is már viszonylag kemény csatát kellett vívni, hogy továbbjussak, de sikerült.
Ekkor már a 8 között voltam, amit ajándéknak éreztem. De innen már nem volt hova tovább, ezt már akkor is tudtam. A négy közé kerülés már nem jött össze, amin nem is csodálkozok, ezt a futamot negyedikként zártam.
Ekkor még egy futam volt hátra számomra, az pedig az 5-8. helyezések eldöntése. Sajnos ez sem sikerült fényesen, már fáradt voltam és egy láncleesés sem segített rajta, hogy ne sereghajtóként érjek célba. Így lett hát, hogy nyolcadik helyem zártam a napot.
 |
| fotó: Káldi Tomi |
A következő futamokra vegyes érzelmekkel gondolok. Szeretnék menni, mert hatalmas buli és ennyit igazán tehetek a sportért, de ott van a másik oldal is, hogy ez idő alatt egy hasznos edzést is tudnék végezni, illetve az idei év 16-18 versenye után szükségem van-e ilyen mókázásokra, amikor csak saját magamnak versenyzek, a saját pénzemből.
