MTB Piknik 2012. június 23.

A múlthetihez hasonlóan ez a hétvége is töményre sikeredett. Szombatra a vértesboglári MTB Piknik, vasárnapra pedig a kincsesbányai Bringafieszta országúti verseny jutott. Utóbbit csupán a verseny közelsége és a versenyzés szeretete miatt választottam.

fotó: montimi

Tavaly kirándulósra, Vikit kísérősre vettem a figurát az MTB Pikniken, de idén mindent beleadtam! A tavalyi "ló lószolás" megismétlését többen várták, de egy poént csak egyszer lőhetünk el, idénre valami mást kellett volna keresni - ami részben sikerült is talán azzal, hogy egy kis kitérővel, szemben a mezőnnyel érkeztem a célba.

A rajtvonalnál, Buzsót és csapattársamat, Manót nézve már szinte könyvelhető volt a papírforma. Buzsóval vezettük a mezőnyt az első 1-2 kilométeren, amikor egy rövid meredek emelkedőt meghúzva tisztességesen szétszakadt az addig ~8 fős bolyunk. Buzsó nagyjából 50 méterrel haladt előttem, a többiek 200-zal mögöttem. Egy hosszabb aszfaltos rész következett, ahol ledolgoztam a hátrányom és egy picit tudtunk együtt menni. A meredekebb erdei utakon viszont egyre jobban kezdtem megúszni és egyedül maradtam. Buzsót már nem láttam és mögöttem sem jött látótávolságon belül senki. Kényelmesen, saját tempóban haladtam, élveztem a pályát.
A cél előtt néhány száz méterrel kicsit elkavartam és egy szántóföldet nem a bal, hanem a jobb oldalról kerültem meg - ismerős volt már a hely, mert bemelegítésnél jártam arra, így nem tűnt fel, hogy nem arra van jelölve a pálya - és a mezőnnyel szemben érkeztem a célvonalhoz.
Buzsó után másodiknak, a felnőttek közt elsőnek érkeztem a hosszabbik távról.

fotó: montimi

A papírforma eddig érvényesült, viszont Manó résztávosra vette a versenyt, mert egy lassú defekt miatt többször pumpálni állt meg, miközben sprintelt egyet-egyet.
Két kulacsnyi High5-os szénhidrátot és három darab zselét vittem magammal, úgy számoltam, hogy a két órás versenyre pont elegendő lesz. Így is lett, az első frissítőpontnál, ha akartam volna sem tudtam volna megállni, mert egy kavicsos lejtő közepén helyezték el, ahol kb. 40 km/h-val haladtunk.
A pálya szalagozásának a ritmusára féltávnál éreztem rá. A kanyarokban erősen kellett figyelni, mert viszonylag későn voltak a nyilak és a fehér szalagokat. Szerintem célszerűbb lett volna korábban kihelyezni őket, mert túrázva biztos könnyen észrevehetők, de nagyobb tempónál ez nehezebb volt.
Örültem az első helyemnek, de sajnálom, hogy kb. 5 percet kaptam Buzsótól.
Az eredményhirdetés hamar lezajlott és már indulhattunk is haza, hogy rendbe hozhassam a CX bringát és pihenhessek egy kicsit a vasárnapi versenyre.