A rajt szinte pontosan 10 órakor volt és rögtön egy emelkedővel kezdtük meg a versenyzést. Csapattársammal, Janival az élbolyban helyezkedtünk el és kaptam a jó tanácsokat, hogy mire és kire figyeljek. Az országútisokat nem ismerve, csak hallomásból tudom, hogy nem volt teljes mezőny az országos bajnokság miatt.
fotó: Kezso |
fotó: Kezso |
A két fehérvári sráccal mintegy 11 perc hátránnyal érkeztünk a célba. Kategóriámban ezzel a 6. helyet szereztem meg.
fotó: Kezso |
Ahány verseny, annyi módon kapunk (nem kapunk) számlát. Pedig ez nagyon fontos sokunknak, mivel az egyesület ez alapján téríti a nevezési díjat.
Többféle módon igényelhetjük a számlát: az online nevezéseknél megadhatjuk a címet vagy a rajtszámátvételkor egyből megírják nekünk (ha van kapacitásuk) és egyre több helyen találkoztam már a "számlát kérek" cetlivel, amit kitöltve verseny végén visszamehetünk a számlánkért.
Személy szerint a nevezésnél átvett számla a legszimpatikusabb nekem, mert akkor már nálam van és az a biztos.
Sok helyen azt is hallani, hogy "majd postázzuk a megadott címre". Na ez, amitől a falra bírok mászni! Tisztelet a kivételnek, de ezek sok esetben elfelejtődnek. Addig jók vagyunk a szervezőknek, amíg befizetjük a nevezési díjat, de utána már nem foglalkoznak velünk, pedig ez is még a rendezvény része kellene, hogy legyen.
És mivel a verseny után már nincs meg a személyes kontaktus, hogy esetleg erélyesen kérjük a számlánkat, sokkal nehezebb megszerezni. Lehet próbálkozni email írással vagy telefonálással, de egy idő után belefárad az ember és inkább hagyja azt a 3-4 ezer forintot.
(A fenti gondolatoknak nincs köze a bejegyzés többi részéhez, a Bringafieszta versenyen a célbaérkezésem után rögtön átvehettem a számlát.)