fotó: hegyibringa.hu |
Viki rokonainál kaptunk menedéket, így már szombaton leutaztunk, ismerkedtünk a pályával. Vagyis csak ismerkedtünk volna, ha lett volna térképünk az útvonalról. Ennek hiányában csak körbeautóztuk a parkot és mentünk is Viki keresztszüleihez.
Vasárnap csak későn volt a rajtunk, így nem kellett kapkodnunk a kiérkezéssel. Az időjárás kegyes volt, rövid nadrág és rövid mez is teljesen elég volt a futamhoz. A pályán 2 akadály és 1 lépcsőn felfutás miatt kellett csak leszállni a bringáról. A pálya javarészt döngölt földúton haladt, ahol 38 km/h-s maximum sebességet is el tudtam érni.
Vacilláltam a hobbi és az elit kategória közt, de végül a hobbi kategória mellett tettem le a voksom, mert nem éreztem magam annyira -semennyire- felkészültnek, hogy az elitek közt lenne keresnivalóm. Illetve mivel idén nincs licenszem, kiélvezhettem a hobbi kategóriát.
fotó: hegyibringa.hu |
Eseménytelenül róttam a köröket, amiből összesen 8-at kellett megtennem. Saját tempóban tudtam haladni, nem zavart senki, a lekörözött versenyzők is készségesen engedtek el maguk mellett.
Az akadály vételek nem mindig estek és nem is mindig sikerültek jól. Az utolsó körökben már nyűgnek és fárasztónak éreztem a bringáról le és felszállásokat... Elfáradtam na!
Mindent összevetve, élveztem a versenyt, nem bántam meg, hogy elindultam! Abszolútban valahol a 10. hely környékén érkezhettem, míg a kategóriámat sikeresen megnyertem.
Köszönöm a szurkolást mindenkinek, Viki Keresztszüleinek, Mamájának és Danó Petiéknek a pesztrálást!
fotó: rendezők |
fotó: rendezők |
fotó: rendezők |
fotó: rendezők |